- sundy -
Bentlak flelmek novella
2006. mjus 3.
Bemeneklk az erdbe, htha ott nem tall rm. A fk kztt biztos lehagyom.
Bentlak flelmek
Bemeneklk az erdbe, htha ott nem tall rm. A fk kztt biztos lehagyom. Rohanok, is rohan. Hiba gyorstok, mg jobban siet utnam. Elbotlok egy kill gykrben, s elesek. Mintha lasstott lenne az egsz esemny. Hallom, ahogy ritktja lpteit, majd megll. n csak fekszek a lehullott levelek kzt, s flelek. A halntkom lktet, kapkodva veszem a levegt, a szvem a torkomban dobog rjt sebessggel. Nem hallom, hogy mozdulna. Mire vr? Nem tudom. Felkszlk a kvetkez rohansra, de hirtelen a fejembe hast a fjdalom. Becsukom a szemem, htha enyhthetek a szrny knon. Egyszerre rengeteg kpet ltok magam eltt. Olyanokat, amelyeken n vagyok, s azok, amiktl flek. Kinyitom a szemem, s mg jobban megijedek. Felllok, majd megint rohanok. Egy boztos rszhez meneklk, htha ott el tudok bjni a bokrok kztt. Megint hallom, hogy rohan mgttem. Beugrok kett sr kkny kz, htha gy megmeneklk. Becsukom a szemem, s vrok. Ismt eljnnek a kpek, de most ms knok vannak rajtuk. Lassan kinyitom a szemem, felnzek a csillagokra. rzem, hogy az arcomon egy knnycsepp grdl vgig. Nagyon flek. Mikor lesz vge ennek a szrnysgnek? Ennl mg a hall is jobb lehet. gy rzem, kezdek megrlni. Vrom a reggelt, htha valaki rm tall s megment. Ahogy nzem a holdat, bevillan az agyamba a rengeteg ismert kp, s rjvk, ki kvet. Felllok, kimszok a boztosbl, s elindulok lassan arra, amerrl jttem. Nem tehetek ellene semmit. Szembe kell nznem a flelmeimmel.
|